A német craft

A sörfőzdék számát tekintve mindig is Európa éllovasai voltak a németek annak ellenére, hogy 1990 után csökkent a számuk. A trend azonban az utóbbi években megfordult és 2017-ben a sörfőzdék száma meghaladta az ezernégyszázat és az ottani Sörszövetség vélekedése szerint 2020-ra ez a szám ezerötszáz fölé fog emelkedni. A sörfőzdék nagy száma miatt a nagy multinacionális cégek sem tudták bekebelezni a német sörpiacot. és Németországban, különösen Bajorországban, a kis és közepes méretű sörfőzdék továbbra is jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek.

A németek sokáig nem kértek az új trendből. Részben mivel így is sörök sokaságát mondhatták magukénak a baktól a gosén át a kölschig vagy a hatvanas évek óta újrafőzött búzasörökig. Másrészt viszont a fogyasztók is – legalább is úgy tűnt – ragaszkodnak a hagyományos német választékhoz és a már régóta nem kötelező érvényű Reinheitsgebot (Tisztasági Törvény) előírásaihoz. A nemzetközi kézműves mozgalom kellett ahhoz, hogy a német sörfőzők is tudomásul vegyék, az elsősorban a fiatalok részéről megnyilvánuló, igényeket. Ennek köszönhetően, számtalan új sörtípus jelent meg Németországban és felfedeztek egy sor, már-már feledésbe merült sört is. A 21 században megszületett a német craft.

A sok újonan indult sörfőzde mellett a kisebb tradicionális sörfőzdék is elkezdtek felsőerjesztésű söröket is főzni, de nagyobb sörgyárak is bátrabban bővítik szortimentjüket.  A szűretlen sörök divatját már a búzasörök visszahozták, de az IPA mellett olyan típusok is megjelentek a palettán, mint a hordóban érlet ale-ek, a stout, a sour vagy a különféle ízesített sörök. A legnépszerűbb továbbra is a pils, de a német craft egyre nagyobb piaci szegmenst mondhat magáénak, a fogyasztó pedig egyre szélesebb kínálatból válogathat.