Orwell és az ideális pub

A cikk címe és a pub neve Moon Under Water, volt mely „mindössze két percre van a buszmegállótól, de egy mellékutcában van, és úgy tűnik, hogy a részegek és a garázdálkodók soha nem találnak oda, még szombat este sem. Ügyfelei – bár sokan vannak – többnyire törzsvendégek, akik minden este ugyanazt a széket foglalják el, beszélgetni és sörözni járnak oda.”

„Ha megkérdezik tőled, hogy miért részesítesz előnyben egy bizonyos kocsmát, természetesnek tűnik, hogy elsőként a sört említed. Nekem azonban, ami a Moon Under Waterben legjobban tetszik az, amit az emberek atmoszférának neveznek.”

Ehhez természetesen szükséges, hogy az ideális pub belsőépítészete és enteriőtje viktoriánus legyen, vagyis a bútorok és a berendezési tárgyak nem lehetnek modernek, nélkülözhetetlen kellék az öntöttvas kandalló és a dísztükrök a bár mögött – és „mindenben megvan a tizenkilencedik század masszív és kényelmes csúnyasága.”

Ami azonban talán a legfontosabb Orwell szerint az az, hogy a „Moon Under Water mindig elég csendes a beszélgetéshez, a házban nincs se rádió, se zongora.” Ezzel azt hiszem mindenki egyetért, aki elég régimódi ahhoz, hogy szeresse a kocsmai kvaterkázást.

Egy-egy söröző hangulatát persze döntően befolyásolja személyzet viselkedése. A Moon Under Waterben természetesen „a pultoslányok a legtöbb vásárlót név szerint ismerik, és mindenki iránt személyesen érdeklődnek. Mindannyian középkorú nők – kettőjük haja egészen meglepő árnyalatokra van festve –, és mindenkit „kedvesnek” neveznek, kortól és nemtől függetlenül.”

És persze fontos a sörkorcsolya is. „A Moon Under Water-ben nem lehet vacsorázni, de mindig ott van az uzsonnapult, ahol májas-kolbászos szendvicseket, kagylót (a ház különlegessége), sajtot, savanyúságot és azokat a nagy, köményes kekszet kínálnak. Az emeleten a hét hat napján lehet kapni egy jó, szolid ebédet körülbelül három shillingért.”

Egy pubban azonban nagyon fontos, hogy többféle csapolt sör – és köztük természetesen stout – is kapható legyen. „A lágy, krémes fajta stout, ami ónos edénybe illik leginkább. A Moon Under Water-nél különös figyelmet fordítanak az ivóedényeikre, és például soha nem esnek abba a hibába, hogy egy korsó sört fogantyú nélküli pohárban szolgálnak fel.

Az üveg- és ónbögrék mellett van néhány kellemes epres-rózsaszín porcelánjuk, amilyen ritkán látható Londonban. Körülbelül 30 éve mentek ki a kínai bögrék a divatból, mert a legtöbb ember szereti, ha átlátszó az itala, de szerintem a sör a „kínaiból” jobban ízlik.

Orwell ideális pubja nem létezhet kerthelyiség nélkül, ahol „a platános kertben találod magad, amely alatt kis zöld asztalok, körülöttük vasszékek állnak. A kert egyik végében hinták és csúszda található a gyerekek számára. Nyári estéken családi bulikat rendeznek, és a platánok alatt ülve sörözünk vagy csapolt cidert fogyasztunk, miközben a csúszdán lemenő gyerekek örömteli sikolya hallatszik. És bár szigorúan véve csak a kertbe engedik be őket, a gyerekek hajlamosak beszivárogni a kocsmába, sőt innivalót is vinni a szüleiknek. Ez véleményem szerint törvénybe ütközik, de ez egy olyan törvény, amelyet meg kell szegni, mert a gyerekek – és így bizonyos mértékig a nők – kizárása a kocsmákból az a puritán ostobaság, ami ezeket a helyeket puszta piázássá változtatta, ahelyett, hogy családi gyülekezőhelyek lennének.

A Moon Under Water az én ideálom arról, milyennek kell lennie egy kocsmának – mindenesetre London környékén. (Azok a tulajdonságok, amelyeket egy vidéki kocsmától elvárunk, kissé eltérőek.) De itt az ideje, hogy felfedjünk valamit, amit az igényes és kiábrándult olvasó valószínűleg már sejtett. Nincs olyan hely, mint a Moon Under Water. Vagyis lehet, hogy van ilyen nevű kocsma, de én nem tudok róla, és nem is ismerek olyan kocsmát, amelyik csak ilyen tulajdonságokkal rendelkezik.

Ismerek olyan kocsmákat, ahol jó a sör, de nem lehet enni, másokat, ahol lehet enni, de zajosak és zsúfoltak, és olyanokat, amelyek csendesek, de a sör általában savanyú. Ami a kerteket illeti, csak három londoni kocsma jut eszembe, amelyek birtokában vannak.

De az igazat megvallva, tudok néhány kocsmáról, amelyek majdnem felérnek a Moon Under Waterrel. Fentebb említettem tíz olyan tulajdonságot, amivel egy tökéletes kocsmának rendelkeznie kell, és tudok egy kocsmát, amelyikben ebből nyolc van. Azonban még ott sincs csapolt stout, és nincs porcelán bögre.

És ha valaki tud egy kocsmát, ahol csapolt stout van, nyitott kandalló, olcsó étkezés, kert, anyás pultoslányok és nincs rádió, akkor örülnék, ha hallanék róla, még akkor is ha neve olyan prózai, mint a Vörös Oroszlán vagy a Vasúti fegyverek."