Olvasási idő: 2 perc
Az 1493-ban született Philippius Aurcolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim ezen a ragadványnéven lett híres és hírhedt. Alkimistaként és orvosként egyaránt meghökkentette korát. Paracelsus neve talán ennek ellenére sem maradt volna fenn, ha akkoriban meghökkentőnek számító orvosi felfedezéseit az utókor sorra nem igazolja.
Kora természetesen nem értette meg és fantasztikus gyógyításai ellene hangolták a kor tudósait és az egyház hatalmasságait. Idős korára elűzték a bázeli egyetem katedrájáról, életét ezután szinte csavargóként élve, kocsmáról kocsmára járva fejtette ki tanításait. Ha hihetünk a krónikáknak, Paracelsus kíméletlen nyelvű, és elhanyagolt ruházatú volt, aki misztikus módszereivel minden bizonnyal könnyen szerzett közönséget magának.
Paracelsus évszázadokkal ezelőtt rájött, hogy a gyógyítás megreformálható, csak az egyszerű emberek tapasztalatait kell összegyűjteni és azokat megfelelően alkalmazni. Felismerte, hogy ezek a módszerek sokszor hatásosabbak, mint a tudósok bonyolult receptjei.
Paracelsus Magyarországon is járt, aranyat keresett Tokaj szőlővesszeiben. Pechére azonban martalócok támadták meg és mindenét – még ruháit is elvették tőle. Életét minden bizonnyal csenevész termete mentette meg.
A második világháború előtt az Első Magyar Részvény Sörfőzde minden bi-zonnyal azért keresztelte el sörét Paracelsusról, hogy sörének ne csak kiválóságát, de gyógyító hatását is bizonyítsa. A háború után a sör gyártását beszüntették és csak évtizedek múltán kezdtek testes barna sört főzni ezen a néven.
A Paracelsus sör a maga huszonkét százalékos szárazanyagtartalmával minden bizonnyal a kor legerősebb hazai söre lehetett. Gyógyító hatását is cl tudjuk képzelni, csak az előtt a tény előtt állunk értetlenül, hogy gyártását miért szüntették meg ismét – ezúttal úgy tűnik, véglegesen.