Olvasási idő: 2 perc
A nácik kapcsolódtak a szesztilalom mellett kardoskodó német mozgalmak bigott fáradozásaihoz és annak állítólagos porosz, protestáns erkölcséhez. Tulajdonképpen egyedül az általános teljesítménynövelés és az egyéniség elnyomása volt a cél, és ennek az eszmének az alkoholt is érintenie kellett.
„A fajkorcsosító alkohol elleni harc során, még mielőtt a hanyatlás fokozódna, megmérettetik a német nép megmentéséhez szükséges akarat korlátlansága és megmérettetik a nép biológia felemelkedéséhez szükséges akarat” – indokolták a prohibíciós törekvéseiket.
A nemzeti szocialista szervezetek az indokláshoz már igaz és hamis bizonyítékokat is felhasználtak. Végül az alkoholt méregnek nyilvánították. Aki pedig kivonta magát ez alól a nézet alól, azt alacsonyabb rendűnek tartották. Valójában a fenyegető veszély, ami a nemzeti szocialistákat igazán izgatta, hogy a súlyos alkoholizmus hatására bekövetkezett terméketlenség a Birodalomban elérte a három százalékot.
Mindenesetre a nemzeti szocialisták – akárcsak évtizedekkel később a lengyelek – is tettek kivételt: mégpedig a sörrel. Már ugyanabban az évben a sört a birodalmi élelmiszerállományába tartozók közé sorolták, és ezzel az élelmiszerfélék rangjára emelték, azaz a sör nem alkohol. Ebből is láthatjuk — valójában mindig is létezett alkohol és alkohol közti különbség.