Olvasási idő: 2 perc
Itt van például a Fradi sör, amit ugye a Heineken gyárt és a név használatáért támogatja a csapatot. A sör és a foci összekapcsolása elvileg jó üzlet. Elvileg, de a gyakorlat mást mutat, hiszen előbb a monori Ilzer, aztán a Pécsi Sörfőzde is gyártott ezen a néven sört, de a titkos recept , akárhol is gyártották, nem hozott számottevő sikert ennek a gyengécske ászok sörnek.
Ahogy nem aratott viharos sikert egy másik projekt sör sem, pedig a leghíresebb magyar Puskás Ferenc nevére alapozták a projektet, reménykedve abban, hogy a név mindent visz. Hát ez nem jött össze a Szlovéniában, a Lasko sörgyárban főzött Puskás sörnek. Annyit azért csendben megjegyzünk, hogy ezzel a minőséggel ebben az esetben semmi meglepő nincs és a sör méltatlan a névadójához.
Komoly előkészületek után indult útjára a Budapest sör, ami nem tévesztendő össze a nyolcvanas években Kőbányán gyártott hasonló nevű sörrel. Ennek a sörnek az esetében egy hazai cég látott lehetőséget a Budapest névben, de a Pécsi Sörfőzdében főzött tizenkettes, 4,9 százalék alkoholtartalmú darab, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
A felsorolás persze nemteljes, hiszen nem ejtettünk szót, az áruházláncok számára főzött „saját márkás” sörökről, mint például a Lengyelországban és Csehországban is főzött Argusról, vagy a zenekarok rajongóit megcélzó sörökről, mint a Metallica Enter Night. De talán a felsorolt példák is bizonyítják, hogy a jól csengő név még nem elég a sikerhez a sörök világában.