Olvasási idő: 2 perc

Holott az akkori sörfőzdének csak a helyszíne vagy a tulajdonosa kapcsolódik a mához. Egykori söreiknek alig van köze a manapság főzötthöz, legfeljebb csak annyi, hogy akkoriban is maláta, komló és víz voltak az alapanyagaik.

Így van ez az Arcobräu esetében, hiszen az Arco grófok mindig főztek sört. Pontosabban volt sörfőzdéjük. Legalábbis a tizennyolcadik század óta, amikor Olaszországból áttelepültek bajorországi Moosba, ahol a sörfőzés tradíciói egész a tizenötödik századig vezethetők vissza.

A múlt emlékeinek ápolása szép dolog, de a távoli múlt söreinek szinte semmi köze a mai Arcobräuhoz, csak a névadó és mai napig tulajdonos Arco családhoz és a sörfőzdének otthont adó Moos városkához. Hogy is lenne, hiszen a legnépszerűbb söreik – a Helles-nek nevezett világosok – etalonja az 1870-es években született a müncheni Spatenben.

Graefliche Brauhaus Arcobräu ma egy százötvenezer hektoliter kapacitású sörfőzde, amely több mint tucatnyi sörtípust szállít, elsősorban a kelet-bajorországi régióban, de Németország-szerte értékesítik, és Európába, az USA-ba és Ázsiába is exportálják.

Évekkel ezelőtt itthon is meg lehetett kóstolni az Arcobräu söröket a Dohány és Akácfa utcák sarkán levő Bajor sarok sörözőben, egészen a kilencvenes évek végéig. Akkor a tulajdonosváltást követően eltűntek Pestről az Arcobräu sörök. Most azonban az Újbuda sörszaküzletben ismét kaphatók, igaz csak a palackos kiszerelésben, de talán egyszer ismét felbukkannak csapolva is valamelyik sörözőben.