Olvasási idő: 2 perc
A 17. és 18. századi Angliában népszerű Cock ale olyan sör volt, amelynek receptje egy tartályban főzött normál sörből állt, amelyhez később egy megnyúzott, kibelezett és megfőzött kakast valamint különféle gyümölcsökkel és fűszerekkel töltött zacskót adtak. Ezután egy hétig pihentették, majd ki lehetett mérni.
Tekintve, hogy az angolok úgy tartották, hogy a furcsa főzetet afrodiziákumként is remekül hasznosítható, leginkább ebből a célból készítették. Thomas Fuller Pharmacopœia extemporanea (1710) című művében köhögés elleni gyógyszerként ajánlotta, Az ital feltételezett gyógyászati tulajdonságait a John Nott's Cooks and Confectioner's Dictionary (1723) is hirdette, amely azt állítja, hogy a kakassör „jó fogyás ellen és helyreállítja a romlott természetet”.
Ennyi jó tulajdonság mellett már csak azon csodálkozunk, hogy a „cock ale” annak ellenére, hogy annak idején Amerikába is eljutott, egy évszázad tündöklés után eltünt a történelem süllyesztőjében.
Talán valamelyik rendhagyó sörfőzde ismét felfedezi a kakassörben rejlő potenciált.
