Olvasási idő: 3 perc
A kisváros öt sörgyárával és 7 millió hektoliteres éves sörtermelésével néhány évtizede még világ egyik legnagyobb sörvárosa volt, de a globalizáció, a terjeszkedő multinacionális cégek és a láger sörök elterjedése visszavetették jelenetőségét. Pedig a Trent völgye már az 1600-as években is ismert volt sörfőzőmestereiről, akiknek hogy konkurenciát jelenthessenek London sörfőzőinek elsősorban az exportpiacokon kellett megküzdeniük. Ezért a város sörfőzőinek hathatós támogatásával 1712-ben megépült a Trent-csatorna, kapcsolat jött létre Burton és Hull kikötője, közvetve pedig az Északi-tenger és a Baltikum nagy kikötővárosai között. Ha másban nem is, de a sörexport szempontjából, így a kisváros hamarosan konkurálni tudott a londoni sörökkel is.
A Napóleoni-háborúk idején a franciák blokád alá vették a Baltikum kikötőit, így ennek a piacnak egy időre befellegzett. Burton sörfőzői ekkor fedezték fel a pale ale-t és mint paici szegmenst Indiát. A sikerhez szükség volt annak felismeréséhez is, hogy ha a szokásosnál több komlót használnak a sör főzéséhez, akkor az átvészeli a hajóutat Indiáig. Megszületett napjaink egyik legnépszerűbb sörtípusa az India Pale Ale azaz az IPA.
Az IPA népszerűségét a huszadik században jócskán megtépázta a globalizáció és hogy a Brit szigeteket is elérte a lager sörök áradata. Ezek hosszú ideig taroltak a szigetországban, már-már úgy tűnt a klasszikus ale, hasonlóan sok hagyományos sörtípushoz kihal. De szerencsére a CAMRA (Campaign for Real Ale) mozgalma az igazi ale-ért és a házi sörfőzők lelkesedése a sörtípusért megakadályozták ezt és ma az IPA sör népszerűbb, mint valaha, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a 21. században a tradícióikra büszke cseh sörfőzők repertoárjából sem hiányzik az IPA.
