Mitől cseh egy kocsma?

Sőt! Tovább haladva a gondolat mentén, nem feltétlen sorolnánk a cseh sörözők közé azokat a vendéglátóhelyeket, melyekben a nagy multinacionális cégek söreit – Pilsner Urquell és Krusovice – mérik, sem a staropramenes helyeket, ahogy a Carlsberg által forgalmazott cseh állami tulajdonban levő Budvart csapoló kocsmákat sem.

Ennek oka egyrészt, hogy ezek a helyek többségükben az adott cég több – nem cseh – sörét is árusítják, másrészt jellemzően ezekre a helyekre a gazdag multik bevásárolják magukat. Szakmai pletykák szerint egy-egy forgalmasabb hely a szerződéskötékor, akár tízmilliós támogatást is kaphat, egy több évre szóló kontraktus aláírásáért. Nem véletlen, hogy ezekből a sörözőkből jóval több van, mint azokból, melyek önerőből vállakoznak a cseh imázs kialakítására.

Innét kezdődően már tényleg csak kalapot emelhetünk azok előtt a kocsmárosok előtt, akik lemondanak a támogatásról, hogy maguk ízlése szerint válasszák meg az árusítani kívánt söröket és azok előtt akik a remek cseh söröket behozzák az országba. Nekik köszönhetően ihatunk itthon is olyan cseh söröket, melyek nem multinacionális tulajdanú sörfőzdékben készülnek.

Ezekre a sörözőkre jellemző az is, hogy mind berendezésükben, mind stílusukban, mind étel és italválasztékukban igyekeznek valamit visszaadni a cseh kocsmafeelingből. Ez a próbálkozás többé-kevésbé sikeres, de feladat nem egyszerű, nem elég a „strigulázás”, vagy a falra akasztott cseh tájkép, sörgyári fotó. És ne feledjük, a vendéglátás és a sörfogyasztás kultúrája nagyon különböző a két országban, így a cseh hangulat magyar sörözőben soha sem lesz tökéletes.

Mi mégis szeretjük ezeket a vendéglátóhelyeket már csak a cseh sör iránti rajongásunk okán. Ha viszont nagyon szigorúak lennétek és a cseh kocsmának csak azt tekintitek, ami Csehországban található, akkor szerencsére megvan a lehetőség, hogy akár órákon belül, a helyszínen csekkoljátok le a különbséget a csehországi kocsmák és a budapesti cseh sörözők között.