Olvasási idő: 2 perc
18. században az egész Baltikumban elterjedtek az angol porterek. Amikor a 19. század elején, a Napóleoni-háborúk idején, a franciák blokád alá vették a Baltikum kikötőit, az angolok számára ennek a piacnak befellegzett. Ekkor ugyanis a helyi sörfőzők elkezdték a sűrű, fekete sör főzését. Azzal a különbséggel, hogy söreik a klasszikus felsőerjesztésű porterek helyett alsóerjesztéssel készültek.
Akárcsak a Münchenből 1773-ból származó duplabakok, melyek archetípusa a borostyánnszínű Paulaner Salvator. Doppelbock. A sötét verziók később terjedtek el. ezek nagyon hasonlóak a balti porterekhez. mindkét típusra jellemző a határozott malátásság és a közepes komlózottság. Mindkét típus magas – 6,5-10 százalék – alkoholtartalmú ennek köszönhető a mindkét típusra jellemző, visszafogott, de semmiképpen sem tolakodó alkoholos érzet.
A legfontosabb különbség, hogy a sötét duplabakra soha nem lehetnek jellemzők a pörkölt, enyhén égett aromák, addig a balti portert elképzelhetetlen a finom pörkölt kávés, karamelles aroma nélkül, mely gazdag ízvilágot alkot az aszalt gyümölcsös észterekkel. A balti porter talán leghíresebb és itthon is beszerezhető söre a Pardubicky Porter.
Néhány ajánlott duplabak: Primátor Doulbe, a szentandrási Black Rose, Weltenburger Asam Bock és balti porter: Balkezes Bagoly, Kaltenecker Imperial Porter, Sulimar Cornelius Baltic Porter, A lista persze nem teljes. Apropó! Majdnem megfeledkeztünk a Dreher Bak-ról, ami talán a legjobb hazai nagyüzemi sör.
