Csak a hajnal jönne már!

Ezek a gyászos vergődések a semmittevés poklai, kezdődhetnek azzal, hogy egyáltalán azt meghatározzuk, hogy hol vagyunk, és hogy kerültünk oda. Persze ha ezt tisztáztuk kezdődnek csak az igazi gyötrelmek: csak a hajnal jönne már.

„Ébredés éjszaka égő és káprázó szemmel, hogy azon törjem a fejem, hova is tettem a cipőm, volt-e cipőm egyáltalán? Volt, s az elveszett is úgy látszik, a helyén van, de akkor hol a cigaretta és hol vagyok én? Tartok tőle, hogy ez annak a láda komisz whiskynek köszönhető, amit Los Angelesben vettem, mert megtetszett a neve: Zöld Folyó. Akármilyen komisz, fele útra sem elég”

A fenti sorokat Malcolm Lowry írta. Ő aztán tudhatta micsoda kísértetek kergetik hajnali ébrenlétbe a részegségből józanodót, akinek nincs is más vágya, mint hogy végre virradjon és jöjjön akár a gyötrő másnaposság, csak az álmatlan forgolódásnak legyen már vége!  A nem kívánt virrasztás persze a legjobb szesztestvér, Charles Bukowski előtt sem ismeretlen:

„Los Angeles annyira fura volt. Tony fülelt. A madarak, már ébren voltak és csipogtak, pedig kint még teljesen sötét volt. Az emberek szép lassan megtöltik az autópályákat, hamarosan hallani lehet a monoton zümmögést, és a városban beinduló autók motorjának zaját. Eközben, hajnali háromkor a világ alkoholistái a plafont bámulják, és próbálnak elaludni, de nem sok sikerrel. Pedig megérdemelnék ők is a pihenést, megérdemelnék ők is.”

És Önöknek milyenek az éjszakáik?

Az orosz alkoholizmusról írtuk: https://serteperte.blog.hu/2021/02/12/az_orosz_koktel