Olvasási idő: 3 perc
Ekkor még maga sem sejtette, hogy a sörtípus túlélését egy tragikus sorsú Habsburgnak köszönheti majd. Méghozzá egy kortársának, annak a Lotaringiai Ferdinánd Miksa József főhercegnek, aki a mexikói francia intervenció után, III. Napóleon támogatását élvezve I. Miksa néven, 1864-ben a II. Mexikói Császárság uralkodója lett.Miksa uralma mindössze 1867-ig tartott, de ezalatt a rövid idő alatt nemcsak osztrák fegyveres erő érkezett Mexikóba – köztük 1000 magyar önkéntes is – hanem több ezer bevándorló is, köztük bécsi sörfőzők is, akik meghonosították a bécsi ászok sört Mexikóvárosban.
Szerencsétlen, jobb sorsra érdemes Miksát ugyan kivégezték 1867 májusában, de a mexikói sörgyárak továbbra is főzték Anton Dreher sörét, mely rövid idő alatt a legnépszerűbb sör lett az országban. Ebben nem kevés érdeme volt az osztrák származású Santiago Grafnak, aki továbbra is főzte a bécsi ászok sört Mexikóban. A Graf sörhöz Európából importálta a komlót és a malátát is – a sör eredetiségéhez kétség sem férhetett. 1800-as évek végre a Graf sör lett a legnépszerűbb sört Mexikóban és sokan utánozták is a stílust.
A „vienna lager” annak ellenére, hogy Bécsben már azelőtt kiment a divatból, hogy Anton Dreher megszerezte volna a kőbányai sörgyárat, egy ma is élő sörtípus, mely fennmaradását a mexikói sörfőzésnek – elsősorban a Negro Modelonak köszönheti. Igaz a sör ma is őrzi a bécsi ászok jellegzetességeit – a karakteres malátás, pirítós és diós ízeket, finoman komlózott édes simaságát – a sörsznobok szerint már nem az igazi. Arra hivatkoznak, hogy főzéséhez már nemcsak a bécsi malátát, hanem rizst és kukoricát, sőt amerikai komlót is használnak. A remény és a bécsi ászok azonban nem halt meg, mivel az amerikai kézműves sörfőzők körében igen nagy népszerűségnek örvend Anton Dreher eredeti viennájának a receptje.
