Olvasási idő: 4 perc
Heineken, Gerald Adrieen: A világ egyik legnagyobb sörgyártó csoportja, nevét az alapító Gerald Adrieen Heineken után kapta, aki a „De Hooiberg” sörfőzde megvásárlásával letette a vállalatbirodalom alapjait. 1874-ben már Amszterdamban indított újabb sörfőzdét és megkezdte söre exportját is. A századfordulóra sörei nemcsak Európa, de a távol-kelet fogyasztóihoz is utat találtak. Amerikába a „száraztörvény” eltörlése után 1933-ban érkezett meg az első hajórakomány Heineken sör. Napjainkra a Heineken lett az első számú import sör Amerikában. Évek óta, immáron a Heineken család harmadik generációja Amszterdamból irányítja a céget és gondoskodik a kivívott jó hírnév fenntartásáról.
Jacobsen, Jacob Christen: Az 1811-ben született Jacob Christen Jacobsen sörgyáros apja biztatására végigtanulmányozta a német sörfőzdéket, majd 1846-ban megfőzte „münchener lager” sörét. A sör kedvező fogadtatásra talált a sörkedvelő dánok köreiben, így lehetősége nyílt arra, hogy egy új gyárat alapítson. A hely ahol az új főzde megépült, Koppenhágán kívül esett, és Jacobsen 1842-ben született, Carl nevű fiáról kapta a nevét, a dán „berg” – hegy – szó hozzátoldásával. A Carlsberg sörgyárban 1847 november 10-én főzték az első sört. Az eladások növekedésével Jacobsen nem ült meg babérjain, nem tétlenkedett. Tovább folytatta az új módszerek, technológiák keresését. 1875-ben tudományos laboratóriumot alapított, ahol összeverbuválta hazája legjobb kutatóit, akik közül is kiemelkedik Emil Hansen, aki Luis Pasteur nyomdokain haladva elkülönítette az első tiszta sörélesztő kultúrát.
Kober, Max: Göß apácakolostorát 1020-ban alapították és falai között már akkoriban is főztek sört. Göß azonban annak ellenére nem számított jelentős sörfőző helynek, hogy a településen másik sörfőzde is üzemelt. A kolostor 1782-ben megszűnt, 1788-ban kisajátították és laktanya lett belőle. 1797-ben Napóleon is itt szállt meg. A napóleoni háborúk után az ingatlan elaprózódott, tulajdonosai egymást váltották. Aztán 1860 tavaszán Gößbe költözött a 28 éves Max Kober, vagyonos grazi szülők gyermeke, a galíciai Saybusch (Zywiec) sörfőzdéjében kitanult sörmester. Megvette 15 000 guldenért az ingatlan egyes részeit, és már június 22-én elkezdte az építkezést, méghozzá a községi elöljáróság határozott tiltakozása ellenére. További három évébe került Kobernek, amíg felállíthatott egy bódét sörkimérés céljára, s csak 1871-ben kapta meg az engedélyt, hogy egész éven át tartó sörkimérés végett vendéglőt nyithasson. Ennek ellenére Kober hamar túlszárnyalta a leobeni Sixt Sörfőzdét és Gößt Felső-Stájerország legnagyobb sörgyárává tette. 1893-ban a magánvállalkozás részvénytársasággá alakult, amelynek Max Kober haláláig elnöke maradt.
Sedlmayr, Gabriel: 1811-ben született. Apjától 1840-ben vette át a müncheni Spaten Sörgyárat. Érdeme, hogy nem csak alkalmazta technikai újdonságokat, de maga is támogatta a feltalálókat, kutatókat és újítókat. Az utókor sörivói két cselekedetére emlékezhetnek hálával söröskorsóik mellett. Az egyik, a Märzenbier (márciusi sör) új receptjének a kialakítása, míg a másik a müncheni típus megalkotása. A másik a müncheni világos, melyet a hagyományos sötét színű lagerből – német nevén dunkelből – Sedlmayr fejlesztett ki. Ez a típus kevésbé komlózott és nem is oly sűrű mint a pilseni, karakterét elsősorban a maláta határozza meg.
Az első rész ITT olvasható
