IPA – nem indiai, nem világos!

Világos illetve barna. Ez volt a két kategória és ebben akár a színvakok is kényelmesen el tudtak igazodni. Ma viszont – köszönhetően a sörízlés átalakulásának – ember legyen a talpán, aki itt eligazodik. Oké! Vannak továbbra is világos és sötét sörök, de ezen belül is számtalan színárnyalat található. A szín azonban már vajmi kevés az eligazodáshoz, hiszen a sörforradalom hullámain Magyarországon is divatba jöttek a felsőerjesztésű sörök. Ezek között az ale-k sokasága lett hozzáférhető az egyszerű bittertől, a fekete porterig. Szóval a helyzet bonyolódik.

Az amerikaiak már 1985-óta próbálkoznak egy egységes sörbírálati módszer illetve típus leírás létrehozásával. Az úgynevezett BJCP – Beer Judge Certification Committee – 2008-ban a sörök huszonhárom fő csoportját sorolta fel, benne mintegy nyolcvanféle sörtípussal. Azóta természetesen gyarapodtak a sörtípusok, hiszen elképzelhetetlen ütemben nő a sörfőzdék száma és némelyik új sör valamelyik főcsoportba még csak-csak besorolható, de bizonyos vonásaiban mégis csak eredeti – azaz rendszeresen kell bővíteni a sörtípusok számát.

A legjobb példa erre korunk legnépszerűbb söre az IPA. A 2008-as BJCP még csak három típusát különbözteti meg, az Angol, az Amerikai és a Birodalmi azaz az imperial IPA-t. Azóta azonban elsősorban a változatos komlófelhasználás, a búza és karamell maláták használata révén többszörösére nőtt az IPA-k száma. Mint képünk igazolja, sokadikként megszületett a Vörös IPA is, hogy csatlakozzék a díszes társasághoz, ahol olyan IPA típusok szerepelnek, mint a West Coast IPA, East Coast IPA, Dupla IPA, Tripla IPA, Session IPA, Black IPA, Belga IPA, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Nálunk a Róth féle Bakancslista reprezentálja remekül az IPA-k sokszínűségét.