Kankalin a jeles ivó

(...) Meghalt Kankalin, a jeles ivó. Iparkodjunk e néhány laza sorral sietős, alkalmi emléket állítani neki az időben. Kankalin félszázadon át ivott, s már korán, zsenge ifjúságában mutatkoztak rendkívüli képességének jelei. Az ifjú Kankalin, mint ez természetes is, az első időben — a „Sturm und Drang" idejében — romantikusan, rendszertelenül ivott. De már harmincéves korában, a férfiévek küszöbén, teljes szépségükben és erejükben bontakoztak ki ivói képességei. Mint minden igazi jellem és nagy tehetség, Kankalin is tántoríthatatlanul egyetlen es-mény, a tiszta, megalkuvás nélküli ivás szolgálatába szegődött; mindennap ivott, rendszeresen és sokat. Mint a nagy zenészek, ő is azt tartotta, hogy gyakorlat nélkül nincs tökély; „ha egy napig nem iszom, észreveszem én, ha két napig nem iszom, észreveszi a közönség" — mondogatta. Alantas mellékfoglalkozások soha nem kötötték le ezt a tiszta, önmagáért való ivásnak szentelt jellemet. Kankalin magányos maradt, mint a nagy művészek, nem foglalkozott politikával, nem alapított családot, nem bíbelődött pénzszerzéssel, nem váltotta fel tehetségét aprópénzre, s nem törődött a tömeg tapsaival. A részletekkel soha nem foglalkozott. Elefántcsonttoronyban ivott.

(...) Kankalin ivónak is igazi férfi volt: férfikorában már csak fröccsöt ivott, engesztelhetetlen és tántoríthatatlan hűséggel. A poharat lassan emelte ajkaihoz, szemét kissé lehunyta, s egy rövid pillanatig úgy hajolt érte, tudós ajkaival a pohár fölé, mint Huberman hegedűjére. Aztán, virtuóz biztonsággal, hirtelen felcsendültek az első akkordok, pontosabban az első kortyok. Mély és hosszú, öblös fúgákkal ivott. Ivási modorában, különösen az ötvenes évek felé, mikor művészete tökéletesen kiérett már, kétségtelenül volt valami barokkos. De igazságtalanok azok, akik Kankalinról csak mint a gyakorló ivóról, az őste-hetségről emlékeznek meg, aki volt; nem szabad megfeledkeznünk kritikusi tevékenységéről sem. Ivói tehetségek megítélésében félelmetes és kérlelhetetlen volt. Akit Kankalin például három fröccsre becsült, nem is ért ért többet, csodálatosan ismerte és érzékelte kortársai képességét.

Ha sörirodalmat szeretnétek olvasni ITT és ITT találtok több írást is.