Olvasási idő: 1 perc

Egy alkalommal törzskocsmánk H. Kovácsa nagyhangon dicsekedett mindentudásával. Ekkor közbeszólt az egyik vendég:

– Uram annyit beszélt már arról, hogy mi mindent tud. Most magyarázza el, hogy mit nem tud, és én megmutatom önnek, hogy én még azt is tudom.

A válasz nem váratott sokáig magára:

– Nos, valóban van valami, amit nem tudok. Kifizetni a sörömet. Így hát nagyon örülök, hogy ön még azt is tudja, amit én nem: állni a cehhet.

– Nekem mindegy ki mit tud, vagy nem tud, csak valaki fizessen a végén – szólt közbe a csapos.