Olvasási idő: 2 perc
Hobbija több szempontból is elnyerte a tetszésemet. Elsősorban azért, mert olyan kollekciót hozott létre egy franciakockás füzetben, amivel rajta kívül nem sokan dicsekedhetnek a világom. Másrészt, mert életét olyan gyűjtemény gyarapításának szentelte, aminek az örökösei semmi hasznát nem látták, a kocsmakollekció teljesen virtuális volt, leszámítva a füzetbe vezetett listát. Nem foglalt helyet a lakásban, nem voltak cserepartnerei és a felkeresett kocsmák sem fedezték kiadásait – azaz senki nem fedezte fel a gyűjteményben rejlő üzleti lehetőségeket.
Viszont szabad volt, az összes pénzét szenvedélyére költhette és boldogan itta végig magát Ausztrálián.
Mikor olvastam róla. Már akkor sejtettem nem állhat egyedül ezzel a remek hobbival. De mintha a gyűjtőtársai is hasonlóan szerények lennének. De lám, lám végre felfedeztem valakit, aki hasonló szenvedélynek hódol és ha elég kitartó utolérheti a világrekordnak tekinthető hétezer meglátogatott kocsmát.
A szenvedély hódolója – őszinte büszkeségemre – egy magyar fiatalember, aki hosszú absztinencia után lett kedvelője a kocsmáknak és elsősorban a sörnek. Ahogy ars poeticájában írja:
„Kocsmaturista vagyok. Mit jelent ez? Kocsmáról kocsmára járok felfedezni. Nem a következő pohár alját keresem elsősorban, hanem a következő kocsmát! Szeretem a társadalmi életnek ezt a minden másnál spontánabb, árulkodóbb intézményét. Vallom, hogy egy város és egy ország szellemisége az egyik legteljesebb, legdirektebb és legőszintébb képet magáról a különféle kocsmáinak körképével rajzolja és az ottani beszélgetésekkel tárja fel.”
A lassan egy éve tartó kocsmázás eredménye eddig ötvenöt város nyolcszáz kocsmája, melyeket szerencsére nem csak listáz barátunk, de a kocsmaturista.hu weboldalon olvasmányos beszámolókat is kapunk a különféle színvonalú, osztálybesorolású és vendégkörű vendéglátóhelyekről. Sörbarátoknak és kocsmajáróknak kihagyhatatlan!
