Olvasási idő: 2 perc
A kocsmárosok egyik legádázabb ellenségei azok, akik ha leittasodnak ellenállhatatlan kényszer éreznek az iránt, hogy valami szuvenírt szerezzenek, ami képzeletük szerint a remek kocsmázás örök emléke marad majd, miután elfoglalta méltó helyét az otthoni vitrinben. Rosszabb esetben az oly fontosnak tűnő tárgy rövid időn belül valamilyen szemetesben végzi..
A kedvenc kocsmai célpontot természetesen a söröspoharak és söröskorsók jelentik, de csapos ismerősöm szerint visznek mindent. Ezt igazolom. Egyszer egyik ismerősöm egy széket lovasított meg, amire természetesen nem volt szüksége, így két saroknyi séta után, némi rábeszélés hatására, hajlandó volt lemondani róla és visszavinni a sörözőbe. Szerencséje volt, nem látták meg, amikor leraktaI!
Az egyik angol pubban autentikus – külön a hideg, és külön a meleg víznek – brit vízcsapokat szereltek fel. Nem kellett sok idő, hogy valaki ezeket is leszerelje. Gondoljanak csak bele! Ez nem lehetett rögtönzés, erre szerszámokkal felszerelkezve érkezett a tolvaj, akinek kilétére soha nem derült fény.
A legtöbbször persze haszontalan tárgyakról beszélünk, így talán csak egy pszichológus tudna magyarázatot tud adni, hogy a részeg kleptomániások miért érzik a késztetést, hogy étlapot, sószorót, keksztartót, vagy más filléres apróságot lopjanak, miközben józanul ilyesmi eszükbe se jutna.
