Olvasási idő: 3 perc

Gondolkodtál már azon, miért végződik minden „csak egy sörre ugrom be” típusú találkozó világmegváltó kocsmafilozófiával és egy olyan számlával, amiből kijönne egy balatoni hétvége. A válasz nem az akaratgyengeségedben rejlik (bár az is besegít), hanem a kocsmaszociológia legősibb fegyverében: a „körözésben”.

A „körözésben” a meghívás valójában nem pénzügyi tranzakció, hanem érzelmi gesztus. Olyasmi, mint egy apró ajándék. Az alkohol pedig – mint tudjuk – ügyesen rásegít erre: jókedv, összetartozás. Egy kör nem csak ital, hanem közösség teremtő erő is. A probléma ott kezdődik, amikor már nem innál. Csakhogy az ember utál tartozni. Ha meghívtak, vissza kell hívni. Viszont ha te visszahívtál, valaki más jön. És így alakul ki a végtelen körforgás, amit senki nem akar megszakítani, nehogy ő legyen „az az ember”.

Tudod, aki nem kérte ki a saját körét, megszakítva ezzel a folyamatot. Ami pedig a zéró összegő játszmát illeti tudjuk  mindig van egy stratéga, aki kézműves gint kér tonikkal, miközben te csak egy sört innál – de a végén a cech közös. Ez a láthatatlan adó, ahol a mérsékeltebbek finanszírozzák a professzionális bulizók életmódját.

A körözés nem ivás, hanem a törzsasztal koreográfiája. Ha kihagyod a lépést, kilógsz a táncból. Ha kéred a kört, maradsz a csapatban. Ennyi az alku. Úgyhogy mikor kikéred a kört, persze tuddm, mi jön, megisszák gyorsabban, mint szeretnéd, visszahívnak, megint isztok. Senki sem szomjas, csak következetes. Ez nem alkoholprobléma. Ez túladagolt udvariasság.

A körözés szokása angolul „round-buying” minden, csak nem modern huncutság: gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza, és a szociális antropológia egyik legstabilabb rituáléja. Az Oxford English Dictionary már 1633-ból idéz egy figyelmeztetést, amely a „kör tartásának” (keeping the round) veszélyeire int:

„Ne idd meg a harmadik pohárral... igazságosabb a földre önteni azt, ami engem is oda vetne, ha tartom a kört.”

E sorok bizonyítják, hogy a rituálé már akkor is létezett, és ugyanúgy a túlfogyasztáshoz vezetett. Egyes kutatók a vikingekig vezetik vissza a közös, rituális ivászatokat, ahol az együtt ivás a bizalom és a szövetség jele volt. Ha valakivel közös edényből ittál, vagy elfogadtad a meghívását, azzal elismerted, hogy nem akartok végezni egymással.

A szokás annyira rögzült és annyira hatékonyan növelte az alkoholbevitelt, hogy a történelem során számtalanszor megpróbálták betiltani. De erről majd legközelebb, mert mennem kell kikérni a következő kört!

 

Fotó: Pressmasters / Pexels