Olvasási idő: 3 perc
Nos az tény, hogy Csehországban az a rendelet, hogy a vendéglátóhelyken betiltották a dohányzást komoly visszaesést jelentett a vendéglátásban eladott sör mennyiségében. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek pedig a kocsmai árak emelkedéséhez vezettek. A két szabály eredményeként egy sok évtizedes tendencia fordult meg: ma Csehországban több palackos és dobozos sör fogy, mint csapolt.
Azt ugye mondanunk sem kell, hogy egy cseh sörissza a kocsmában – ha csak nem muszáj, mert mondjuk nincs csapolt – üveges sört inna. Marad tehát a megfejtés, hogy – nem éppen jókedvében – de a boltban vásárol sört és azt otthon issza meg. Hogy ezt magában teszi-e vagy társaságban erről még nem készült felmérés, de gyanítható, hogy a többség nem hív vendéget a sörözéshez.
A cseh sörfőzők persze azonnal reflektáltak a fogyasztási szokások változására és több sörfőzde is komoly beruházással doboztöltő gépsoroket szerelt fel. Bár töltenek dobozba remek minőségű söröket is, jellemzően – akárcsak a PET-palackos sörök esetében is - az alacsonyabb alkoholtartalmú tízes, tizenegyes sörök dobozolása adja a mennyiség javát.
A dobozos sör előnyei ismertek erről ITT írtunk, de akkor még nem sejtettük, hogy ennek hatásai Magyarországra is elérnek. Pedig ez történt: itthon is megjelentek az olcsó árú, dobozos cseh sörök. Egyelőre csak örvendezünk, bár ez az olcsóság nem a szeretett cseh minőséget, hanem elég kommersz söröket jelenti – de a sör vitathatalanul eredeti cseh. Zubr, Postřižinské vagy Platán vagy Argus-Lobkowicz: egyelőre ezek jelentek meg a polcokon, de ha folytatódik a dömping bővülhet a kínálat.
Az persze kérdés marad, hogy ez hosszabb távon milyen folyamatokat indít be. Nem csak az olcsó árú sörök piacán, hanem akár a minőségi cseh sörök rovására is változhat a kereslet.