Olvasási idő: 3 perc
Évszázadokon keresztül a sör főerjedése nyitott erjesztőkádakban – bár a méretek miatt mondhatnánk medencét is – történt. A legtöbb ipari sörfőzde azonban idővel átállt rozsdamentes acélból készült, zárt, jellemzően, hengeres erjesztőtartályok használatára. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a zárt tartályokban erjedő sör kevésbé van kitéve a fertőzéseknek. A nyílt erjesztés maximális odafigyelést és tökéletes higiéniát igényel és akár egy apró hiba is tönkreteheti a sörfőző munkáját.
Viszont a nyílt rendszer megéri a törődést, hiszen az ilyen eljárással készült sörök jobb ízűek, lágyabbak, mint a zárt rendszerben, nyomás alatt erjesztett sörök. A nyitott kádakban az élesztő természetes körülmények között dolgozik és alakítja át a maláta cukrait alkohollá és széndioxiddá. A nyitott erjesztés nyolc-tíz napig tart. Előnye, hogy az erjedés előrehaladása szemmel is követhető.
Eleinte a sörlé tetején csak kisebb fehér gyűrűk jelennek meg, majd végül egy összefüggő sárgás hab telejesen beborítja az erjedő sörlevet. Az erjedés végén a hab összeesik ezzel is jelezve, hogy a főerjedés véget ért. Ezután a sört megszabadítják a fáradt élesztőtől és átszivattyúzzák az ászoktartályokba, ahol a sör típusától függően 30-60 napig érik 2°C fokos hőmérsékleten. Ezután a pihentetés után kész a sör, melyre már csak a szűrés és a palackba, hordóba, vagy dobozba fejtés vár.
A Svijany sörgyár tavaly 638 ezer hektoliter sört gyártott és ezzel az egyik legnagyobb, még cseh tulajdonban levő sörgyárrá lépett elő. Legutóbbi beruházásuk egy doboztöltősor üzembehelyezése volt. A sörfőzdében idén húsz új nyitott erjesztőkáddal tovább bővítik az erjesztőpince kapacitását és ezzel akár évi 800 ezer hektoliter sört is képesek lesznek főzni.
