Olvasási idő: 2 perc
A piaci kocsma kifejezés persze némileg félrevezető, hiszen a budapesti piacok többnyire nem is igazi piacok, hanem vásárcsarnokok. Ezzel nincs semmi baj, ha a „csarnok elontott oszlopi” közt van italmérő. És láss csodát! Van!
Normális esetben a férfiember szívesen vásárol piacon, szupermarketben annál kevésbé, sőt talán egyáltalán nem. Mert a lényeg, hogy itt minden boltból több van, tehát lehet mászkálni a standok között és választani a húsosok, a zöldségesek, a savanyúságosok kínálatából. A piac bejárása ugyanis szórakozás még akkor is, ha háromszor annyit áll az ember sorban, mintha a Tescoban vásárolt volna. Igen ám! De a szupermarketekben nincs kocsma. Nagy hiba.
A piaci kocsma további nagy előnye, hogy korán nyit, így a pultot nemcsak a piaci hordárok, az árusok és a vásárlók támasztják, hanem olykor egy-egy korhely is, aki hazafele tántorogva, itt issza meg az utolsó italát, tudva hogy a reggeli órákban másutt nem talál kocsmát. A törzsközönséget persze mindenütt a helyi erők, árusok és piaci bufetyákok jelentik. Ez utóbbi kifejezés azokat a családapákat takarja, aki azért vállaják magukra a bevásárlást, hogy egy kicsit kilenghessenek – betyárkodhassanak – a boltok, a lángossütő vagy a lacikonyha és a piaci kocsma Bermuda-háromszögében.
Képünk az újpalotai Rocky sörözőben készült. Ez a két kocsma közül az egyik, ami a piac területén található. Ide – Rejtő Jenővel szólva – finom úri népek járnak, délután háromkor sem volt a kocsmában egyetlen részeg sem és olcsó áron kapható eredeti cseh sör is. A másik kocsmát nem javasoljuk senkinek – már csak silány italválasztéka okán sem.
