Olvasási idő: 2 perc
A hétperces csapolás a sör megkínzásának a története. Hogy ki találta ki, hogy egy rendes csapoláshoz legalább hét percre van szükség, nem tudjuk, de gyanítjuk, hogy elsősorban olyan kocsmáros, akinek nem törődött a sörrel. Rosszul tárolta, nem tartotta karban a csapoló berendezést, nem értett a munkájához és négyszázhúsz szomjas másodpercen át csapolta — jobban mondva gyötörte — a sört a pohárba. A korsók meg ott sorakoztak a csap alatt sörre szomjazva.
A ravasz kocsmáros meg elhitette a vendégekkel, hogy ennyi idő kell, hogy a pohárba szem-gyönyörködtető habkoronás sör kerüljön. Csak arról feledkezett meg, hogy ennyi idő alatt a sör gyakran megmelegedett, elvesztette szénsavtartamát. Szerencsére voltak, akik meghallották a sör sikolyát, ami frissen és hidegen akart a korsóba, majd a vendég elé az asztalra kerülni. Ennek köszönhetően a sörivók — hála istennek — rájöttek, hogy a sör akkor az igazi, ha a nemes ital seperc alatt, egy lendülettel kerül a pohárba.
– Sajnos még nem sikerült minden csapost rávenni, hogy egy húzással mérjen ki – nyilatkozta a sör – de reménykedem a szebb jövőben, mely egyszer és mindenkorra véget vet ennek az áldatlan állapotnak.
