Ulti versus póker

A holdem póker óriási előnye a televíziós nézhetőség mellett, hogy az Internet segítségével bármikor összehozható akár egy interkontinentális játék is. Ennek köszönhetően – a háló és a média segítségével – a holdem a világ egyik legnépszerűbb játékává fejlődött. A piramisjátékok mintájára felépített pókervilág persze nem egyéb, mint a pénzek felhalmozása, a működtetők és a póker-piramis csúcsán állók számára. A pókerhez nem kell túl sok ész – akármit is állítanak is prófétái – mindössze magabiztosság, némi rutin, kockázatvállalás, gátlástalan blöffölés és persze szerencsés leosztás. 

Nyilván a sok milliós pókernyereményekkel szemben a hungarikumnak számító ulti – többnyire – filléres alapjai, legfeljebb a játék örömét, az elfogott redurchmars, a három pirossal megcsinált ulti vagy a jól megjátszott betli dicsőségét hozzák a győztesnek. Az ultihoz nem elég a magabiztosság, a teli pénztárca – itt csak a sok tapasztalattal és a tanulópénz megfizetéssel válhat valaki jó játékossá. Olyanná, aki a talonból és az első körből tudja, hogy mi lehet a többiek kezében, aki pontosan látja, mivel kell hajtani és azt is, hogy kerülhető el a partivesztés, fogható el az ulti.

Az ulti szórakozás. Többnyire összeszokott társaságok játsszák, nem ritkán kocsmában. Kísérőitala inkább a sör, kevésbé a bor és semmiképp sem a rövid. Csalni nem lehet, de legalábbis nem szokás, főleg ott, ahol a parti végén sakknagymesterek elemzései módjára, újra lejátsszák azt és megbeszélik, hogy alakulhatott volna a játszma másként. Épp ezért az ultit elsősorban idősebbek játsszák, évtizedes rutinnal, kibicek számára is szórakoztatóan.

Az ulti talán egyszer ismét visszanyeri népszerűségét. Talán segít ebben, hogy otthon, családi, vagy baráti körben is játszható és remek időtöltés, ezekben a kocsmamentes, járványos időkben.