Olvasási idő: 2 perc

 

Bár a komló alig egy százalékkal részesedik a sör árában, aránytalanul nagy a hatása a termékminőségre, és ennek megfelelően igen sok figyelmet fordítottak a komlóra és annak kémiájára. A komlót a világ összes mérsékelt övű régiójában termelik mintegy 120 ezer tonna terem a világon, ennek több egynegyed része Németországban. A következő legnagyobb termelő az Egyesült Államok 25 ezer tonna fölött, amit 3 állam, Washington, Oregon és Idaho ad.

Komlót a déli féltekén ugyanúgy termelnek, mint az északin, jelentős termelés van Ausztráliában és kisebb mértékben Új-Zélandon és Dél-Afrikában is. Magyarországon a komlótermelés az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag megszűnt. A szükséges komoly beruházást senki nem vállalja, így az utóbbi években egyelőre csak kisebb területeken indult el a konlótermesztés.

Két eltérő komlófajta van, a Humulus lupulus és a Humulus japonicus. A rómaiak a komlót Lupus salietariusnak nevezték, ahol a lupus farkast jelent és a komlót egy olyan farkashoz hasonlították a bárányok közt, amelyik vadon nő a fűzfák között. A Humulus japonicusban nincsen gyanta, és csupán dísznövényként szolgál. A sörfőzésre használt komló a Humulus lupulus, ami gazdag gyantákban és olajokban, ebből az előbbi a keserűség forrása, a második pedig az aroma forrása.