Olvasási idő: 3 perc
A cím a Radegast Ratar szlogenjét – Az élet keserű, hál'istennek – idézi. Ez nem véletlen, hiszen a Radegast Ratar annak ellenére, hogy csak 4,3 százalék alkoholtartalmú, meglepően karakteres sörtípus. A Ratar ereje a Polaris komlóban rejlik, amelynek köszönhetően az ötvenes IBU-val a legkeserűbb Radegast, amit valaha főztek. A Radegast Ratar a cseh nagyüzemi sörgyártás egyik legérdekesebb „vadhajtása”, amely fittyet hány a tucatsörök édeskés semmitmondásának. Ez a sör a bizonyíték arra, hogy egy alacsony alkoholtartalmú sör is lehet brutálisan karakteres.
Ratar nevezetessége az extrém keserűsége. Míg egy átlagos magyar vagy cseh láger 20-30 IBU (keserűség egység) körül mozog, a Ratar eléri az 50 IBU értéket. Ez a nagyüzemi lágerek között ritka, és sokak véleménye szerint még a Pilsner Urquellt is lepipálja markánsságban. Pohárba töltve szép borostyánszín és tartós hab jellemzi. Az első korty végére a malátás édességet szinte azonnal lesöpri a szikár, könyörtelen komlókeserűség. Ennek köszönhetően a „vizes” érzet, ami sajnos annyira jellemző az egyszerűbb lágerekre, itt nem jelentkezik, mert a komló intenzitása sokáig kényezteti a keserűre érzékeny ízlelőbimbókat.
A Ratar magyarországi áttörését sajnos több tényező is akadályozza. Nem véletlenül, hiszen a Radegast a Plzeňský Prazdroj – amely az Asahi csoporthoz tartozik – portfóliójába tartozik. Az Asahi globális stratégiája a prémium márkáira – a Pilsner Urquellre és a Peronira – fókuszál. Emiatt a Radegast elsősorban a morva piacon népszerű.
Így hát a Ratar hiába egy ígéretes, karakteres sör, aminek itthon is lenne közönsége, a háttérben álló multinacionális cég nem feltétlenül a magyar piacra szánja fő exporttermékként, ezért a Ratar a magyar fogyasztóhoz elsősorban szlovákiai magánimportból jut el.
Kapcsolódó: https://drinkunion.hu/tortenetek/a_szlavok_soristene
