Olvasási idő: 2 perc
Nem kell ahhoz alkoholistának lenni, hogy belássuk, a magyar ember mértéke sörben a félliteres korsó, felesben – hiszen még a nevében is benne van – a féldeci. Szóval számomra a korsó az öt deciliter, ezt, bármikor képes vagyok meginni annyi idő alatt, amennyi idő alatt a még a habnak sincs sok ideje teljesen elillanni, és de csak annyira gyorsan, hogy a a sörivók védőangyalainak egy leheletnyinél azért több jusson. A csapost sem szívesen zargatja az ember néhány percenként újabb rendelésekkel, ha már sajnálatos módon, mifelénk nem honosodott meg az a cseh szokás, hogy a pincérek állandó ott körözzenek az ember körül, teli korsóktól roskadozó tálcákkal.
Meg persze tudjuk, hogy a megszokás is nagy úr, beül az ember a kocsmába, pénze, ideje is korsókban van kiszámítva, nincs ínyére mindenféle átváltásokon töprengeni, hogy akkor most, hogy is van azzal a fránya négy decis korsókkal. Amelyek persze igaz, hogy ötödével kevesebb sörrel vannak megtöltve, de az áruk nem kevesebb, mint előtte a félliteres volt.
Szóval felesleges nagyképűségnek tartom ezt az egész uniós szabványt, csak arra vélem alkalmasnak, hogy suttyomban felemeljék a sör árát.
