Olvasási idő: 3 perc
A kilencvenes években, amikor a Karlovy Vary-i sörgyár a Plzeňský Prazdroj a.s tulajdonába került sokáig reményteljesnek tűnt a jövő. A gyár a saját márkái – a Primus és a Karel – főzése mellett 1995-től átvette a bezárt cheb-i sörfőzde két sörének, a Starovarnak és a Wallensteinnek is a gyártását: Emellett itt is palackozták a Gambrinus sört. 1998-ban negyedmillió hektoliter sört főztek a gyárban, így a bezárás hideg zuhanyként érintette a helyieket.
Történt ugyanis, hogy 1999-ben, az akkor már multinacionális cég tulajdonába került Plzeňský Prazdroj a.s központjában, a Karlovy Vary-i sörgyár bezárása mellett döntöttek. Így a kétezres évek elején nem főztek sört a városban. A sörgyár épületegyüttesével kapcsolatban rendszeresen érkeztek hírek, de egyik sem a sörfőzés újraindításáról szóltak – az egykor díszes épület állapota pedig folyamatosan romlott.
Annak idején 1879-ben Rybáří egy kis falu volt a város mellett. a sörfőzde is azért épült ide, hogy a város legfontosabb nevezetességének, a folyamatosan bővülő fürdőnek az egyre nagyobb területi igényeit ki tudják elégíteni. Karlovy Vary azonban folyamatosan terjeszkedett és a ma már Rybáří is a város egy kerülete, és ahogy kétszáz éve, úgy a sörfőzde most is akadályozza a fürdővendégek igényeit kielégítő üzletsor és lakóház építését.
A terület sorsa most egy harminckilencéves kirgiz válalkozó, Alisher Kasymov kezében van, aki egyértelművé tette, a területen levő épületek lebontását. Mivel elvi döntés született a újjáépítésről, a pillanatnyi állapot szerint nem fog sörfőzde épülni a projekt során. A Becherplatzon működő IV.Károly sörfőzde ugyan főz sört, ezzel megmenti a helyi sörfőzők becsületét, de azért lássuk be elég vicces, hogy pont a város híres gyomorkeserűjéről elnevezett téren kezdte el működését.
