Sör és hőmérséklet

A legegyszerűbb módja annak, hogy megértsük ezt, azokra a sörökre gondolunk melyeket előszeretettel hirdetnek jéghidegen fogyasztandónak. Nyilván ez azért van, mert az ilyen sörök viszonylag alacsony ízösszetettsége a „hideg, mint a Sziklás-hegység” koncepcióval el van takarva. A komolyabb sörök és a kézműves sörök szélesebb ízspektrumára váltva azt tapasztaljuk, hogy az ízek változatosak és a „tálalás” megfelelő hőmérsékletének célja a javítás, nem pedig az elfedés.

Alapvető hüvelykujjszabály a magasabb alkoholtartalomú, a magasabb komplexitású söröket magasabb hőmérsékleten kell felszolgálni, míg az alacsonyabb alkoholtartalmú, vagy az alacsonyabb komplexitású sörök számára jobb alacsonyabb hőmérsékleten fogyasztani. A szín nagyjából hasznos indikátora a felszolgálási hőmérsékletnek is, mivel a világosabb színű sörök jobban teljesítenek alacsonyabb hőmérsékleten, míg a sötétebb sörök számára jobb a melegebb hőmérséklete.

Természetesen, amikor azt mondjuk, hogy meleg, akkor valójában nem a „szobahőmérsékletről” beszélünk. Senki sem iszik ilyen meleg sört, még a britek sem, akik ehelyett gyakrabban isznak sört pincehőmérsékleten, 10-11°C körüli hőmérsékleten. Az egyszerűség kedvéért itt van néhány kedvenc söréhez megfelelő hőmérsékleti javaslat, de ne feledje, a személyes preferenciák mindig felülmúlják az ajánlásokat.

4°C-ig: például a tömegesen forgalmazott, „könnyű”, egydimenziós, frissítő sörök.

4°C-tól 7°C -ig például az ászoksörök, a német pilsnerek, a búzasörök, a kölsch, a világosabb gyümölcsös sörök, a sötét amerikai ászoksörök.

7°C -tól 9°C-ig: például az APA-k, az IPA-k, a porterek, a stoutok, a cseh pilsnerek, az angol golden ale-ek, a belga ale-ek, a lambicok és a gueuze.

9°C-tól 11°C-ig például a baksörök, az angol bitterek, a skót sörök, a brown ale-ek, a saisonok és a dubbelek

12°C-tól 15°C-ig az erősebb sörök, mint az imperial stoutok, a duplabakok, a trippelek és az árpaborok.