Olvasási idő: 2 perc

Ha sörre egy jellemző ízt mondhattunk idáig, akkor sokáig az a keserű volt. Nem véletlen ez a jellegzetes sör íz, hiszen a legfontosabb és szinte kizárólagos sörfűszer sokáig a komló volt. A világos sörök épp ezért többé vagy kevésbé kesernyések voltak.

A sötét sörök között azonban már régebben is előfordultak édesebb darabok is, de jó ideig ebbe az irányba nem sok sörfőző tett kísérletező lépéseket. Ennek ellenére a stoutok, a porterek és az árpaborok az utóbbi időkben egyre nagyobb tekintélyt vívtak ki maguknak.

Amióta a sörfőzők már szinte abban versenyeznek, hogy minél több ízt varázsoljanak a söreikbe, már nem csak a kávé, a kakaó és a gyümölcsök hatása bővíti a sörök ízskáláját. A sokféleségben szerencsére mindenki megtalálja a kedvére valót.

Miközben divatba jöttek a savanyú és a sós sörök, egyre több rajongója lett a magas alkoholtartalmú édes, vagy éppenséggel édeskés söröknek. Ezek között is külön csoportot alkot a „pastry stout”, melynek darabjai, nevéhez méltóan, egy desszert ízvilágát utánozzák.