Olvasási idő: 3 perc
Természetesen nem, hiszen a malátázott árpa és a segédanyagok keményítője szolgál az erjesztés nyersanyagaként, és ebből állítja elő az élesztő az alkoholt. A komló mindössze egy ízesítő anyag, bár igen fontos hatása van a sörre és a sörgyártásra. Két eltérő komlófajta van, a Humulus lupulus és a Humulus japonicus. A rómaiak a komlót Lupus salictar usnak nevezték, ahol a lupus farkast jelent és a komlót egy olyan farkashoz hasonlították a bárányok közt. amelyik vadon nő a fűzfák között. A Humulus japonicusba nincsen gyanta, és csupán dísznövényként szolgál. A sör főzésre használt komló a Humulus lupulus, ami gazda gyantákban és olajokban, ebből az előbbi a keserűség, utóbbi az aroma forrása. A komló Cannabis-félék családjába tartozik, közeli rokona Cannabis sativa, az indiai kender, amit más néven marihuánának vagy hasisnak is neveznek.
Žatec az egyik legfontosabb európai komlótermesztő terület központja, így nem lódítunk nagyot, ha azt állítjuk a városban minden a komlóról és a sörről szól, melynek természetesen van múzeuma is. A város közepén található Chrám chmele a piva Žatec – a Komló- és Sörtemplom uniós pénzekből felújított épületegyüttese, ebben található a városka legújabb sörfőzdéje a Pivovar U Orloje.
Innét néhány lépésre tekinthető meg Európa legrégibb sörivója és a világ minden bizonnyal legrégebbi söralátétje. A városban történt ásatások során ugyanis egy egészen rendkívüli leletre bukkantak. A síremlékben talált csontváz mellett egy félliteres cserépkorsót és egy fahordócska maradványait találták. Az igaz szenzációt a sír fenekén talált agyaglapocska jelentette, melyen hét karc látható. Ez utóbbi mi más is lehetne – vélekednek a helyiek –, mint egy söralátét, melyen természetesen a fogyasztást számlálta az ókori kocsmáros.