Olvasási idő: 3 perc

A koronavírus-járvány ellen Csehországban is elsősorban karantén intézkedésekkel védekeztek és ennek legsúlyosabb gazdasági hatását a turizmus, az idegenforgalom és a vendéglátás szenvedte el. Ezen belül is a mikró-sörfőzdék sodródtak a legveszélyesebb helyzetbe. Valószínűleg a 2020-ban üzembe helyezett harminc és a 2021-ben csatasorba állított huszonegy főzde még a járvány beindulása előtti beruházás befejezése lehetett.

Mikró-sörfőzde – csehül minipivovar – alatt olyan üzemet értenek Csehországban, amely évente legfeljebb 10 000 hektoliter sört tud előállítani. Ha többet termelne, már nem mikró-sörfőzde lenne. Ez az ötszáz sörfőzde ugyan csak a cseh sörtermelés kevesebb mint három százalékát állítja elő, ugyanakkor egy-egy város, járás, vagy régió idegenforgalmát és turizmusát élénkíti és színt visz a kisebb települések életébe is.

A legnagyobb problémáik abból adódtak, hogy többségük néhány száz hektoliter sört főzött csak, amit a saját vendéglőjükben mértek ki, vagy jó esetben még néhány környékbeli sörözőt is elláttak termékeikkel. Azok, akik palackozták, vagy dobozolták is söreiket, ha be tudtak szállítani üzletekbe jelentősen tudták enyhíteni  a bezárások okozta veszteségeiket. Igen jól működött az „utcán át” árusítás is amikor akár csapolt sört is mértek PET-palackokba a vevőknek, de sokaknak túlélését segítette a házhozszállítás is.

Annak ellenére, hogy a legtöbb minipivovar alig, vagy egyáltalán nem rendelkezett tőketartalékkal és többségüknek tényleg „kilógott a feneke” a ruha alól, megharcoltak a fennmaradásért. A szakértők szerint, a sörfőzdék nagy többsége kitartott és nem ment csődbe. Így aztán optimistán várják a tavaszt, a járvány lecsengését, a korlátozások feloldását, a turisták visszatérését – vagyis, hogy az élet végre visszatér normális medrébe.