Olvasási idő: 6 perc
PECH A fahordók idején a bükkfahordó belsejét kiöntötték szurokkal. Erre azért volt szükség, hogy a széndioxid ne szökjön ki a sörből és a fa se ázzon szét. A hordók szurkolását minden harmadik-negyedik feltöltésnél újra el kellett végezni, mivel a hordók igénybevétele miatt a szurok megtöredezhetett. Ebből a megtöredezésből származik a „pechje van” kifejezés. A pech eredeti jelentése ugyanis szurok. És anno, amikor még a jó öreg fahordókba fejtették a sört, olykor előfordult, hogy a csapoláskor bizony a korsóba is került egy – a hordóról levált – kis szurokdarabka. Akinek ilyen sör jutott, annak pechje volt, amit tekintve, hogy a szurok nem elmaradhatatlan része a sörözésnek nem tartottak szerencsének. Érdekesség, hogy a pech jelentése ma már elsősorban a balszerencse és a szótárakban is legtöbbször ez szerepel első helyen, a lassan feledésbe merülő szurokkal szemben.
PILSNER, PILS ÉS PILSENER Kezdetben vala a Pilsner Urquell, mint az erősen komlózott ászoksörök etalonja, mely egyben stílust is teremtett. A német pils tulajdonképpen a cseh pilseni átvétele. A cseh világos ászok elsősorban abban különbözik a német pilsektől, hogy míg a német pils (pilsener) szinte mindig teljesen leerjedt, vékony karakterű, addig a cseh ászoksörök tartalmazhatnak kevés mennyiségű le nem erjesztett szénhidrátot a kész sörben. Ennek következménye, hogy a csehek jellemzően testesebb és komplexebb ízű sört főznek a hasonló színű és erősségű német társaikkal szemben. Mivel a „pilsner" név védelmet élvez, ezért a hasonló karakterű sörök, legyen szó német, cseh vagy akár kézműves sörökről, a pils vagy a pilsener nevet használják, függetlenül attól, hogy hol készültek.
PREGAME-PARTY: Magyarul talán alapozásnak nevezhetnénk az olcsóbban beszerezhető szeszes italokkal otthon történő kora esti barátkozást. Ezeken a házimurikon aztán megalapozható a jó hangulatot és mire a résztvevők éjfél körül megérkeznek a szórakozóhelyekre, már nem kívánják annyira az alkoholt, hogy nagyon mélyen kelljen a pénztárcájukba nyúlni.
RAUCHBIER A rauchbier azokra a füstölt lagerekre utal, amelyeket leggyakrabban a németországi Felső-Frankföldhöz és Bamberghez kötnek. A „füst” – németül „Rauch” – egy régebbi íz, amely hagyományként fennmaradt. Régen a legtöbb sok sör valószínűleg füstös ízű volt, amíg a malátázás parázs felett történt. Később kifinomultabb technológiát fejlesztettek ki szemek szárítására és így a sör egyre ritkábban lett füstös ízű. A stílusleírások (például a Beer Judge Certification Program) szerint a rauchbier lényegében egy märzen, melyben az alapmaláta bizonyos százalékát füstölt maláta helyettesíti. Ízében a maláta és a füst ízek keveréke található, amely a finomtól az erősig változhat, száraz lecsengéssel és esetleg enyhe virágos komlóaromával. Az erjedési profiljának pedig tisztának kell lennie – ez végül is egy láger. A legismertebb kereskedelmi példák a bambergi Schlenkerla Märzen és Spezial Rauchbier. Tágabb értelemben azonban szinte bármilyen stílusú sört kaphat füstös ízt, legyen az ale, vagy láger.
REINHEITSGEBOT 1516-ban IV. Vilmos bajor herceg elérkezettnek látta az idejét, hogy a „sörkotyvasztásnak” a törvény erejével vessen véget. Megszületett a Német Sörtisztasági Törvény, melynek értelmében ettől kezdve a sör főzéséhez malátán, komlón és vízen kívül más anyag nem volt használható. A búzamaláta használatát sem véletlen hagyták ki a világ talán első élelmiszeripari törvényéből: a búzasör főzésének jogát fenntartották a fejedelem udvari sörfőzdéjének. A törvény – illetve az abban felsorolt büntetések – eredményeképpen a bajor és a német sörök minőség látványosan javult és a sört egyre többfele emlegették német italként. Aztán a 19. század derekától kezdve a sörfőzés a nagyiparosodás során egyre másra alkalmazta a tudomány és technika újabb és újabb felfedezéseit és távolodott el – ki kevésbé, ki jobban – a sörtisztasági törvény immár senkire sem kötelező előírásaitól.
RIGÓ A világos és sötét sörök keverékének névadója valójában Rigoletto a mantovai herceg éleseszű udvari bolondja, azaz pontosabban az ő fekete-fehér kockás bohócruhája. A bécsi bejzlikben, a kétféle csapolt sörből készített sörre használatos Rigoletto elnevezés rövidült itthon rigóvá. A csehek az ilyen keveréket „řezane pivo” azaz „vágott sör” névvel illetik, aminek több köze van a valósághoz ugyanis arrafelé a csapolt „řezane pivo” kiérdemli a vágott elnevezést, hiszen a korsóban jól láthatóan elválik a kétféle – a világos és a többnyire alulra csapolt sötét – sör egymástól. A vágott lényege, hogy a sűrűbb, magasabb szárazanyag-tartalmú sör kerüljön először a pohárba és tartós legyen a habja, mert ez nem engedi, hogy a másodjára csapolt sör belekeveredjen. Az ilyen vágott élvezeti értékét a sörivók számára izgalmas látványon kívül az adja, hogy a fogyasztáskor keveredő kétféle sör minden kortya más és más ízélményt nyújt. Ez pedig minden sörínyencet el tud varázsolni.
SÖRSZÓTÁR A-betűs szavak ITT
SÖRSZÓTÁR B-betűs szavak ITT
SÖRSZÓTÁR C és D-betűs szavak ITT
SÖRSZÓTÁR H-betűs szavak ITT
SÖRSZÓTÁR T-ZS betűs szavak ITT
