Az adventtől karácsonyig tartó időszakban egyre-másra jelennek meg a jobb sörözőkben, boltokban az ünnepi sörök. Persze nem attól lesznek azok, hogy nagy hirtelen Mikulás-jelmezbe öltözteti palackjait a gyártó, vagy téliesíti a címkéit
Amikor az emberek többsége a sörre gondol, sokuknak automatikusan a komló jut eszükbe. Sok ember él abban a hitben, hogy a komló önmagában a sörgyártás alapanyaga, és hogy az összes alkohol és a sör íze is ebből ered.
1516-ban IV. Vilmos bajor herceg elérkezettnek látta az időt, hogy a „sörkotyvasztásnak” országszerte véget vessen. A Sörtisztasági Törvény értelmében ettől kezdve a sör főzéséhez malátán, komlón és vízen kívül más nem volt használható.
A Merlin név nemcsak az legendák, de a fekete sörök kedvelőinek fülében is jól csengett. Aztán egy varázsütésre új nevet kapott a sör, mely továbbra is olyan finom, mint régen.
A legenda szerint a horgászat elsősorban azoknak van kitalálva, aki szeretik a magányt és a sört. Miközben szemük az úszóra tapad, kezük ügyében mindig ott a sörös üveg...
Olvasom egy hozzászólásban, hogy egy cseh kocsmában tizenhárom perc alatt csapoltak ki egy sört. Erről jutott eszembe, hogy egy időben divatja volt a lassú sörcsapolásnak. Pedig!
A sörmérföld a középkorban annak a távolságnak volt az elnevezése, melyen belül valamely sörfőző városnak kizárólagos joga volt a sörfőzésre és a sör kimérésére.
A második világháború előtt az Első Magyar Részvény Sörfőzde minden bizonnyal azért keresztelte el sörét Paracelsusról, hogy sörének ne csak kiválóságát, de gyógyító hatását is bizonyítsa.
– Sose feledjék, hogy jóval többet nyertem ki az alkoholból, mint amennyit az alkohol vett ki belőlem. – reflektált egyszer az őt alkoholizmusa miatt ért kritikákra Winston Churchill brit miniszterelnök.
A Sörszövetség júliusban a Sör mi több akciói között meghirdette a "Keressük Magyarország legjobb sörkorcsolyáit" című versenyt. Búza, láger és barna kategóriákba lehetett nevezni.
A középkorban a sörfőzési joggal rendelkező polgárok alapította közösség, német nevén Braukommune. Egykor ezek a sörfőző közösségek tartották fenn a városi serfőzdét.
A tizedes meg a többiek című film szállóigévé vált mondatához – „az oroszok már a spájzban vannak” – hasonló szlogennel hirdeti magát a tizenkettedik Főzdefeszt.
Üde színfolt a V4 Sörfesztiválon, a Beers & Books sátra, ahol a sörök mellett, gasztronómiai könyveket, söröspoharakat és régi plakátokat is megvásárolhatunk.
A 19. és a 20. században az addig a szigorúan laikus háziipar keretei között működő közép-európai sörfőzés teljesen átalakult és egyre-másra épültek a hatalmas sörgyárak.
A porter sör Baltikumi sikerét Nagy Péter orosz cár angliai útja alapozta meg. A cár Londonban kóstolta az akkortájt nagy népszerűségnek örvendő portert és rögtön rendelt is belőle egy szállítmánnyal, hogy otthon is élvezhesse.
Ez a szeptember elseje nem csak a tanévnyitásról, hanem egy remek sörfesztiválról is fog szólni, amelyet a Kerepesi úti Arena Plaza-ban rendeznek szeptember első hétvégéjén.
Szlovákiát négy sörmárka képviseli majd a V4 Sörfesztiválon: a besztercei Urpiner, a rozsnyói Kaltenecker, a nagyszombati Sessler és a kassai Cassa Brewery.
A pardubicei sörfőzés igazi fellendülés akkor kezdődött, amikor az ország leggazdagabb embere Vilém Pernštejn, a 15. század elején a városba tette át székhelyét.
Béla barátom néhány éve elkeseredetten mesélte, hogy a lánya egyik nap egy kiskutyával tért haza. Egy ismerősétől kapta a néhány napos ebet, aki a társasházi lakás új lakója lett Béla minden tiltakozása ellenére.
Soha nem voltam a csapolt sör nagy híve, leginkább azért, mert folyamatosan szembe kerültem azzal, hogy nem feltétlen az kerül a korsómba, amit reméltem.
Az utóbbi időkben jócskán megszaporodott a sörös könyvek száma. Mindez nem a véletlen műve, hanem annak köszönhető, hogy a sörpiac itthon is átrendeződött.
Aki sokat járt már Csehországban, annak valószínűleg nem lesz újdonság, amit írunk, de talán sokak számára segítség lesz a cseh sörök közötti eligazodásban.