Brit kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a férfiak rendszeres kocsmalátogatása csökkenti az őket érő stresszhatásokat. Nem a sörivás, hanem a kocsmalátogatás!
A középkorban kizárólag a helyben tevékenykedő sörfőzőknek engedélyezték a sörfőzést illetve sörkimérést. A városi lakosság azonban szívesen fogadta a finánc nem látta, olcsóbb csempészárut.
Az 1848-49-es szabadságharc emlékei között érdekességként említhetjük meg, hogy a Vár ostrománál több budai sereskocsma is szolgált a honvédeknek hadiszállásul.
A guayanai Mikulás Tarzanként szálldos ágról ágra, hogy mindenkihez időben eljusson a Karácsonyi ajándék. és a biztos forrásból, tudjuk zsákjában van minden jó és kimaradhatatlan a sör is!
Európában nem sokat tudunk Japán sörgyártásáról, annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb sörgyártó ország a világon. Amikor 1639-ben III. Tokugawa sógun elzárta az országot a külvilágtól a sörgyártásnak is határt szabott.
Sört ihatunk mindenkor, jól esik ébredés után, lefekvés előtt, de a nap bármely szakában egészségünkre válik. És akár hiszik, akár nem még étvágygerjesztőnek is kíváló!
Az adventtől karácsonyig tartó időszakban egyre-másra jelennek meg a jobb sörözőkben, boltokban az ünnepi sörök. Persze nem attól lesznek azok, hogy nagy hirtelen Mikulás-jelmezbe öltözteti palackjait a gyártó, vagy téliesíti a címkéit
Amikor az emberek többsége a sörre gondol, sokuknak automatikusan a komló jut eszükbe. Sok ember él abban a hitben, hogy a komló önmagában a sörgyártás alapanyaga, és hogy az összes alkohol és a sör íze is ebből ered.
1516-ban IV. Vilmos bajor herceg elérkezettnek látta az időt, hogy a „sörkotyvasztásnak” országszerte véget vessen. A Sörtisztasági Törvény értelmében ettől kezdve a sör főzéséhez malátán, komlón és vízen kívül más nem volt használható.
A Merlin név nemcsak az legendák, de a fekete sörök kedvelőinek fülében is jól csengett. Aztán egy varázsütésre új nevet kapott a sör, mely továbbra is olyan finom, mint régen.
A legenda szerint a horgászat elsősorban azoknak van kitalálva, aki szeretik a magányt és a sört. Miközben szemük az úszóra tapad, kezük ügyében mindig ott a sörös üveg...
Olvasom egy hozzászólásban, hogy egy cseh kocsmában tizenhárom perc alatt csapoltak ki egy sört. Erről jutott eszembe, hogy egy időben divatja volt a lassú sörcsapolásnak. Pedig!
Soha nem árt tudni, melyek azok a jelek, amelyekből következtethetnénk arra, hogy részegek vagyunk és itt az ideje hazamenni. Kivéve, ha otthon rúgtunk be!
Pivovica, bierbrand, eau de vie de biére ez a sokféle név ugyanazt a „röviditalt” takarja vagyis a sörből készült snapszot, melynek ízviága elsősorban a whiskyére emlékeztet.
Épp kilépett az asztalos, aki az előző esti verekedésben leszakadt WC ajtót szerelte vissza a helyére, mikor megérkezett a kocsmába Lajoska, akinek hamis kártyázása miatt, tegnap kitört a balhé.
Soha nem árt tudni, melyek azok a jelek, amelyekből következtethetnénk arra, hogy részegek vagyunk és itt az ideje hazamenni. Kivéve, ha otthon rúgtunk be!
A sörmérföld a középkorban annak a távolságnak volt az elnevezése, melyen belül valamely sörfőző városnak kizárólagos joga volt a sörfőzésre és a sör kimérésére.
A város és környéke németek lakta vidék volt, így nincs mit csodálkozni azon, hogy nagy hozzáértéssel főzték a sört évszázadokon át a város és környékének számtalan kisebb-nagyobb sörfőzdéjében.
A második világháború előtt az Első Magyar Részvény Sörfőzde minden bizonnyal azért keresztelte el sörét Paracelsusról, hogy sörének ne csak kiválóságát, de gyógyító hatását is bizonyítsa.
– Sose feledjék, hogy jóval többet nyertem ki az alkoholból, mint amennyit az alkohol vett ki belőlem. – reflektált egyszer az őt alkoholizmusa miatt ért kritikákra Winston Churchill brit miniszterelnök.
A kocsmai feliratok és tréfás szövegek sokunk számára ismerősek. Ezek a dumák jönnek-mennek és mi megfeledkezünk róluk, annak ellenére, hogy némelyik több figyelmet érdemelne.
A Sörszövetség júliusban a Sör mi több akciói között meghirdette a "Keressük Magyarország legjobb sörkorcsolyáit" című versenyt. Búza, láger és barna kategóriákba lehetett nevezni.
A középkorban a sörfőzési joggal rendelkező polgárok alapította közösség, német nevén Braukommune. Egykor ezek a sörfőző közösségek tartották fenn a városi serfőzdét.
A tizedes meg a többiek című film szállóigévé vált mondatához – „az oroszok már a spájzban vannak” – hasonló szlogennel hirdeti magát a tizenkettedik Főzdefeszt.
Üde színfolt a V4 Sörfesztiválon, a Beers & Books sátra, ahol a sörök mellett, gasztronómiai könyveket, söröspoharakat és régi plakátokat is megvásárolhatunk.
A 19. és a 20. században az addig a szigorúan laikus háziipar keretei között működő közép-európai sörfőzés teljesen átalakult és egyre-másra épültek a hatalmas sörgyárak.